SMS - Önnek egy új üzenete érkezett

  Azt hallottam, hogy ma van a boldogság világnapja. Szomorú, hogy a boldogságnak szüksége van világnapra. Illetve a világnak szüksége van egy olyan napra, amikor mindenkit emlékeztetnek rá, hogy milyen fontos boldogság, évente egyszer. Szerintem sokkal jobb hely lenne a Föld, ha a kétismeretlenes egyenletek megoldása és a peloponnészoszi háború eseményei mellett arra is megtanítanának minket már kiskorunkban, hogy a saját boldogságunk kizárólag rajtunk múlik. Nekünk kell megtanulni megtalálni az apró boldogságmorzsákat, amikkel tele van az életünk, csak észre kell vennünk azokat. Elég jól megedzi az embert, ha egy progresszív betegséggel él együtt, mert az épeszű túlélés záloga, hogy mihamarabb elsajátítsa ezt a készséget, de egy makkegészséges ember is rengeteget profitálhat belőle. Amikor a boldogság szóba kerül, mindig Szent-Györgyi Albert szavai visszahangoznak a fülemben anyai nagymamám hangján. „A boldogság titka nem az, hogy többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk an...

  A március minden évben az SM tudatosság hónapja - ilyentájt többet hallani erről engem is érintő betegségről. Mivel tőlem is sokszor kérdezik, hogy hogy vagyok, és tudom, hogy sokakat érdekel, milyen egy ilyen hívatlan lakótárssal az élet, ezért úgy döntöttem, új rovatot indítok itt a blogon #napisiker jelöléssel. Az a tervem, hogy ebben fogom megosztani az apró napi sikereimet és örömeimet, hogy megmutassam az érdeklődőknek azt az édeskeserű valóságot, amiben élek. Régen március 15-e a fellépésekről szólt. Volt idő, hogy egyszerre nyolc kórusban és egyéb formációban énekeltem, így a piros betűs nemzeti ünnepeinken komoly logisztikai bravúrokra volt szükség, hogy mindig pont ott, pont olyan öltözékben és kottákkal legyek, ahol, ahogy éppen esedékes volt. Mostanra a március 15-e is egy ugyanolyan nap, mint a többi. Illetve mégsem, mert a kokárdát azért mégiscsak illik feltűzni ilyentájt akkor is, ha csak egy szűk családi ebédre megyünk. És képzeljétek el, sikerült! Ráadásul kétsz...